Az iskolapadban úgy éreztem, hogy kiváló helyesíró vagyok. Hiszen ebben jobb voltam másoknál. Aztán elkezdtem a munkát a szerkesztőségben, és kiderült, hogy még nagyon sok mindent meg kell tanulnom.

A magyar helyesírás szabályai

című kötetet naponta többször vettük kézbe a szerkesztő kollégákkal. Minden irodában ott állt az asztalon. Nem volt szégyen használni, nem volt szégyen kérdezni. Sőt! A szégyen az volt, ha hibásan engedtük tovább az anyagot.

Ha nem voltunk biztosak egy szó helyesírásában, kinyitottuk a kötetet. Ha a következő héten is előkerült ugyanaz a szó, megint fellapoztuk a könyvet. Hozzáolvastuk a vonatkozó szabályt is. Előbb-utóbb rögzült a nehéz szavak helyesírása. Az idősebb, tapasztaltabb kollégák persze már kívülről fújták a szabályokat. Rengeteget tanultunk tőlük!

Ne légy rest Te is kinyitni a könyvet,

vagy rákeresni egy-egy szóra, szabályra az interneten. Ezt az MTA oldalán, ezen a linken megteheted. Add hozzá a könyvjelződhöz, hogy mindig kéznél legyen! Észre sem fogod venni, hogy mennyit tanulsz belőle.

Ingyen kijavítom a nyomdába szánt anyagodat!